Punakába mentünk, az ország régi fővárosába, a bhutáni királyok egykori kolostor palotájába. A hajdani trónterem, ma a buddhista egyetem vezetőjének az irodája.
A sarokban még mindig ott áll a Nemzeti Összboldogság kitalálójának, a jelenlegi királynak a bölcsője, de ezen kívül már semmi sem emlékeztet a régi Bhutánra. Amikor a király évtizedekkel ezelőtt hazatért Angliából és elhatározta, hogy országát kivezeti a középkorból, nos akkor azzal kezdte, hogy a gyönyörű palotából egyetemet csinált. Mert a jövő szempontjából a tudás a legfontosabb. Ma már még a fölművesek is beszélnek angolul, a gyerekek pedig az iskolában népesedéstudományt tanulnak. Mert a király a túlnépesedést tartja a mai világ legnagyobb bajának. Így aztán ez külön tantárgy lett Bhutánban. Gondoljanak csak bele: Északra Kína, 1.3 milliárd lakossal, Délre India egymilliárddal. A Bhutánnál csak 3-szor nagyobb szomszédos Bangladesben, 140 millióan laknak. 140 millióan egy másfél Magyarországnyi területen. A túlnépesedés nyomorba dönt! Bhutánban viszont tudják hányan élnek? Összesen csak egy millióan. Az elmúlt 15 évben itt 20 évvel nőt a várható átlagéletkor - ilyet sem látott még a világ. Ismerjük el, ezek azért véletlenül nem történhettek volna meg, ehhez koncepció kellett!

ÖN MIRE TIPPEL UGYEN? HÚSZ ÉV MÚLVA MILYEN BHUTÁNT TALÁLUNK MAJD ITT? OLYAT, MINT AMILYET MA LÁTUNK?

Szerintem rendkívül óvatosan megyünk előre, mértékletesen, ügyelve minden polgár boldogságára. Remélhetőleg a megfelelő úton haladunk, közösen, kompromisszumokkal, és Őfelsége bölcsességének köszönhetően az elkövetkező húsz évben sem számítok sok olyan problémára, amivel a többi ország küszködik. Itt nem lesznek anyagias, irigy, frusztrált emberek, és hivalkodó pökhendiek sem!

Rengeteg emberrel találkoztam már sok-sok országból, és a magyarokról most az lett a benyomásom, hogy nagyon gyakorlatias, szorgalmas, barátságos, éles látású emberek, és ez nagyon szimpatikus nekünk. Szerintünk Magyarország biztosan nem rossz ország. Önök magyarok is biztosan nagyon jó emberek.